Forgatunk

Kivételes alkalom a mai.. Kis lakásunk szerény hajlékából jelentkezem annak ellenére, hogy péntek délután 3 óra van, ugyanis a mai napot itthon töltöm home office és betegszabi kombinációja címszó alatt, ami valójában a tegnapi kissé kimerítő nap sebeinek nyalogatásából áll.... hihetetlen menő dolog több mint két hónap után egy kicsit itthon pihizni és munkanap délutánján a TV előtt lebzselve dolgozgatni és blogolni.. De megérdemlem, mert előre ledolgoztam a mai napot, ugyanis tegnap hajnali 5-kor elrepültem Frankfurtba életem első forgatására és még éjjel haza is repültem, hogy Bogyó úr mellett tentézhessek és kelhessek :)

Húú, nagyon szuper és kalandos volt a forgatás.. A schwalbachi R&D centerünkben forgattunk egy lengyel sajtó konferenciát és egy dokumentarista filmet igazi lengyel anyukákkal pelusokról... gondolom, nem sok embernek érdekes órák hosszát pelusokról, babák vizeletének a mennyiségéről és székletének állagáról beszélni és olvasni, így nem büntetek senkit sem azzal, hogy leírom a nap részleteit, de a lényeg, hogy ha magától a pelusoktól és azok potenciális tartalmától eltekintünk, nagy élmény volt és ajánlom mindenkinek, aki arra jár, hogy nézzen be az R&D centerünkbe, mert nagyon érdekes dolgokat lehet látni.. Az én kedvencem az a szoba volt, ami azt mutatja meg, mit és hogyan lát egy baba... minden olyan benne, mintha a összemennénk és minden ami a környezetünkben van, hatalmasra nőne - pont úgy, ahogy egy babzi látja őket... ezen kívül van egy cuki playground is, ahol vagy 15 baba-mama páros játszott... megint haza akartam hozni pár babát itthonra... 

Mivel én voltam az egyetlen, aki brand oldalról jelen volt a forgatáson, szépen megkaptam a 'produceri széket' és okoskodhattam, bár őszintén szólva sok közöm nem volt a dolgokhoz, hiszen még sosem forgattam :D. Remélem, hogy azért volt pár konstruktív hozzájárulásom, ami fogja emelni a készülő film színvonalát. 

Talán a legjobb kalandunk abból eredt, hogy az anyukákat, akiket kivittünk Schwalbachba, egy online nyereményjátékon választottam ki, ahol nyitott kérdésre kellett válaszolniuk, hogy miért szeretnének kijönni és tesztelni a Pampers-t (5000 anyuka jelentkezett 10 nap alatt, ami rekord lett :D) ..többek között az alapján döntöttem, hogy ki milyen beszédes, mert fontos volt, hogy nagydumás hölgyeket vigyünk ki, akik nem ijednek meg a kamerától.. továbbá a diszkrimináció elkerülése érdekében nem kértünk róluk képet, hiszen azt akartuk, hogy tudják, csak a válaszuk számít. 

Hát hitelesnek hitelesek lettünk, de jött egy anyuka, aki alapvetően egy nagyon igényes és csinos lány volt, de szegénynek olyan szemtengely ferdülése, hogy olyat én még nem láttam ( na jó, láttam már a TV-ben a nemzetgazdasági miniszterünket).. Szóval szegény beült az interjúztató székbe, ahol 2 állásból vettük az arcát és nagyon gyorsan kiderült, hogy ez így nem lesz jó, mert szegénynek a szemei nagyon összevissza és öntörvényűen mozognak, így vagy 20 percig csak próbáltunk játszani a beállítási szögekkel, hogy a lehető legelőnyösebben nézzen ki, amikor majd visszanézi magát.. a leggázabb az volt, hogy az ideiglenes stúdióból walkie-talkien adtuk le a drótot a lengyel interjúztatónak, hogy próbálja szóval tartani és ellazítani az anyukát, hogy az semmiképp se vegye észre, hogy min is ügyeskedünk, mert a világért sem akartuk szegényt egy pillanatra sem kellemetlen helyzetbe hozni :). Végül vele is sikerült megcsinálni a riportot és a többi anyukáéhoz hasonlóan az övé is szuper lett.

Majdnem 11 órát forgattunk, úgyhogy nagyon kimerítő volt a nap, arról nem is beszélve, hogy lengyel, német, angol és magyar nyelveken kommunikáltak a lengyel, angol, német, magyar, olasz, görög és török résztvevők és stábtagok... szóval igazi multikulturális kollaboráció volt. Mivel az utóbbi 3 hónapom jelentős részét ennek a projectnek az előkészítése tette ki és a következő 3 hónapom is erről fog szólni, a sikeres forgatást, mint projectünk egyik mérföldkövét, megünnepeltük a török pr-managerünkkel a reptéren egy gyors vietnami vacsival és néhány rongy vásárlásával a gépünk indulása előtti 35 szabad percünkben :)
Most pedig rohanunk vissza a reptérre Baluval átvenni a bérelt kocsinkat, hogy véletlenül se legyen magányos a ma átvett parkolónk :)