Újfent kicsit eltűntünk, amiért elnézést kérek, de az utóbbi hetekben a munkamennyiség az egekbe tornyosult, és meló után hazaérve már a számítógépem puszta látványától is a hányinger kerülgetett, így esténként távolról elkerültem minden elektronikai berendezést. Emellett minden szabad időnk a lakberendezés és honfoglalás körül forog, így bár nagyon élvezzük tartalmas napjainkat, annyira fárasztóak, hogy újabban állóhelyzetben el tudunk aludni bárhol.
Most éppen a kis szobánk rejtekéből jelentkezem a szokásos hétvégi házirendünket tartva, hogy Balut békén hagyom 10-ig.
Jelenleg két úriember hortyog a lakásban: Balu itt mellettem, és Zoli, Balu egyetemi haverja és egyben az én kollégám, aki a hétvégét nálunk tölti, pedig a nappaliban avatja fel vendégágyunkat. Tegnap érkezett és miután túléltük a főztömet (fajitas), elmentünk Zoli svájci gyerekkori haverjához és párjához iszogatni, majd este egyet fondüzni egy közeli étterembe... jól sikerült a nap, bár a fiúk úgy kidőltek, hogy nemtom mikor fogom tudni őket felkelteni és szolgálatba állítani, hogy felszereljék a 6 lámpaburát, amiket tegnap reggel vettünk az Ikeában.
Már el is felejtettem milyen jó dolog otthont teremteni.. minden apróságnak és haladásnak nagyon örülni. Múlt hétvégén vettünk szép színes WC-keféket és már azon is annyira belelkesültem, hogy folyton bementem a mosdóba rácsodálkozni, hogy milyen kis funkysak a wc-keféint :)
Azért persze voltak ennél komolyabb beruházásaink és előrelépéseink is.
A héten nagy nehezen, de végre felkerült a szép kovácsoltvas ruhafogas is az előszobába, ami Balu hatalmas fizikai erejét és ügyességét mutatja :) Emellett vettünk szép designos vízforralót, meg olyan grillsütőt, ami tud toastot, gofrit és kisebb grillételeket csinálni... aztán rájöttem, hogy van nekünk egy company shopunk, ahol a bolti ár töredékéért lehet venni PG-s termékeket, így a Braun pirítót már onnan vettük.
Szerdán már nagyon felhúztam magam azon, hogy nincs hűtőnk és sütőajtónk továbbra sem, így írtam egy durvább hangú elmarasztaló e-mailt az ügynökségünknek, hogy a maslow-i szükséglethierarchia alsó szintjén megrekedtünk hála nekik és nem tudunk továbblépni hűtő és sütő nélkül. Követeltük, hogy vagy hozzanak azonnal egy ideiglenes hűtőt vagy adjanak vissza dellát, mert a lakás fully equipped kitchenje nem tölti be a funkcióját. Szerencsénkre csütörtökön kaptunk egy hűtőt, amit pénteken már el is vittek, mert megérkezett mind az új hűtőnk, mind a sütőnk és mi több, sikerült visszakövetelni 500 CHF-et kártérítésként az elszenvedett kellemetlenségekért :)
Tegnap még korán reggel kimentünk az Ikeába és vettünk egy szép nagy ruhásszekrényt, egy cipős szekrényt, egy pultot a konyhába és egy dohányzóasztalt, amiket előreláthatólag holnap délután fognak nekünk házhoz szállítani, és az összerakásuk pedig valószínűleg a jövő hétvégi programunk lesz. Ezekkel már nagyjából rendben leszünk bútorügyileg egy ideig, úgyhogy már csak azt remélem, hogy passzolni is fognak valamennyire a nappalibútorunkhoz. :)
Meg kell még mindenképpen említenem lakásunk legszebb új lakóját, Fionát, a szépséges sötét rózsaszín orchideámat, akit Balutól kaptam ajándékba, hogy újfent demonstrálja igazi úriember voltát.
A héten végre aláírtuk a szerződést a parkolóra is, amit a szomszéd épület aljában bérlünk, így januárban ráállunk az autóvadászatra, hogy álljon is valami a méregdrága parkolóhelyünkön.
Ha meglesz a dudunk, onnantól kezdve már szinte teljesen egyenesben lesz idekinn az életünk és végre több időnk lesz magunkra és a szocializálódásra, amit eddig tökéletesen hanyagoltunk. Kedden, a sok általam történt halasztgatás után végre elmentem vacsorázni az egyik lengyel kolléganőmmel Carouge-ba és nagyon jól sikerült..szóval most, hogy a létbizonytalanság kérdése végre megoldódott, már jobban motivál minket a külvilág felé nyitás is :)
Képeket majd teszek fel, de most mindenhol alszanak és nem örülnének, ha nekiállnék fényképezni :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése