A csodás Fuji előbújt

Jelentem, tegnap hatalmas mérföldköveket léptünk a bakancslistánkon. Az, hogy 'kicsi a világot' játszva összefutottunk az egyik kollégámmal szinte semmi komoly dolognak nem számitott tegnap.. hiszen hát hatalmas esély van arra, hogy egy lengyel és egy magyar lány, akik Svájban dolgoznak együtt pont egy 25 ezres lélekszámú városban találkoznak Japánban :) Ők már 2 napja itt voltak és sajna a Fujit még egy pillanatra sem látták, szóval kilátásaink nem igazán voltak fényesek :)

Ennyi látszódott a hegyből - egy csik és semmi más :(

Na de térjünk a nagy pillanatainkra. Először is a 8 fogásos vacsink után (erről lesz egy külön bejegyzésünk) sikerült levetkőzni gátlásainkat és felmenni a ryokan-unk onsen-jeibe locsi-pocsizni.. Az onsen kultúrája ugye kéz a kézben jár a szigorúan kötelező meztelenséggel, szóval már amióta tudtuk, hogy jövünk, én azon stresszeltem, hogy vajon be merem-e majd vállalni a dolgot. Hála istennek nem koedukált az onsenünk, igy csak nők között kellett laviroznom egy 20x30 cm-es ronggyal próbálva takargatni magamat. :) 

A kétszintes női onsenrészleg szabadtéri része a hotel legfelső szintjén van, ahonnan páratlan kilátás nyilik a Kawaguchiko tóra valamint a mögötte elterülő, az elmúlt 4 napban non-stop felhőbe burkolózó Fujira... Amint sikerült ellazulni a  forró termálfürdőben arra lettem figyelmes, hogy kezd az ég kitisztulni és lassan de biztosan a Fuji körüli makacs felhők is  kezdenek felszakadozni... Ennek aztán annyira megörültem, hogy egy 45 perces fürdés és gyönyörködés után rohantam is az immár hálószobává alakitott lakrészünkre, hogy csináljak néhány képet az ablakunkban a hegyről.. Persze addigra ismét felhőbe burkolózott a drágám, de egy kb. 20 perces sötétben figyelés után szerencsére ismét előbújt és a következő két órám azzal telt, hogy próbáljak 1-2 használható képet késziteni az ablakból... Hát, mint az ismét kiderült, a sötétben fényképezést még finoman szólva gyakorolnom kell és valószinűleg a gépem sem elég jó távolsági éjszakai fotózásra, de a látvány mindezek ellenére fenséges volt.

Persze úgy helyeztük az immár beüzemelt futonágyunkat a tatamin, hogy jól lássuk egész éjjel a csodás vulkánt. Mivel csak ma délelőttre mondott tiszta időt az előrejelzés, hajnali 6:10-kor már lenn voltam a hotel előtt, hogy csináljak képeket napfelkeltekor, amikor is a maga teljes tökéletességében, minden zavaró felhőcske nélkül tündökölt a kolosszális hegy a csodaszép tükürképével együtt a tükörsima tó vizén... 8 körül aztán Balu is becsatlakozott, igy még ő is látta a nagy Fujit teljes szinpompában - 350 képet sikerült ellőni 2 óra alatt, egyszerűen csodálatos volt (persze azért távolról sem egy Matterhorn :D) 

Reggelire már a Balu számára oly kedves 'ufófelhőbe' burkolózott a hegycsúcs, igy a japán reggelit már csak ufós kilátással költöttük el, majd a nap hátralevő részében egyre kevesebbet és kevesebbet láthattunk a Fujiból a növekvő felhőzet miatt, de még igy is azt kell mondjam, hatalmas szerencsénk volt, mert a bakancslistánk egyik impozáns tagját lőttük ki a mai nappal :)