2014. május 18., vasárnap

Húsvét New Yorkban

90%-os gyógyultsági szint mellett újra jelentkezünk, hogy a lassan már történelemnek számító nyaralásunk húsvétjáról beszámoljunk.
Húsvét vasárnapján napsütéses, viszont elég szeles reggelre virradtunk, amit egy, a hoteltől húsvéti ajándékba kapott Leonidas bonbonnal kezdtünk elsőként is megédesíteni. Reggeli után elsétáltunk a 5th Avenue-ra megnézni a húsvéti karnevált, melynek során tömegek gyűlnek össze a 40. – és 60. utcák közötti lezárt útszakaszon, hogy extrémebbnél extrémebb kalapkreációkban felvonuljanak.
Körülbelül 20 perc alatt meg is untuk a dolgot, így lebaktattunk az igazi leprába, azaz a new york-i metróhálózatba, hogy elutazzunk a 86. utcához, dinónézőbe az American Museum of Natural History-ba. 





Hála az áttekinthetetlen metrórendszernek sikerült egy expressz metróra szállnunk, ami csak minden 6. megállónál áll meg, így a Rockefeller center megállója után meg sem álltunk Bronx határáig, a 126. utcáig, ahol aztán diszkréten átsétálhattunk az ellenkező irányba tartó peronhoz, hogy a feleslegesen megtett 40 utcát ismét megtegyük és a csekély 30 perces kitérőt követően végre megérkezzünk végső úti célunkhoz. 
Itt közel 3 órát töltöttünk dinónézéssel, planetáriumozással valamint bővítettük szegényes ismereteinket a maja kultúráról és a Big Bang-ről. Mivel a természettudományok elég távol állnak az érdeklődési körömtől, nem mondanám, hogy el voltam ragadtatva az amúgy elég színvonalas múzeumtól.. Mindazonáltal rossz szájízt kizárólag az útikönyvünk sajnálatos elvesztése okozott, aki a múzeum milliónyi termének egyikében valahol úgy döntött, hogy se szó se beszéd búcsút int nekünk ...








A fejünk szellemi táplálékkal történő tömése után következett a pocakunk kényeztetése a Shake Shack-ben, ami egy népszerű burger bár New Yorkban. Itt Balu a világ egyik legundorítóbb ételkombinációját, azaz hamburgert sajtos krumplival, ketchuppal és epres shake-kel evett… mindezt a lehető legnagyobb élvezettel :)
Ebéd után egy óriási, 3 órás séta következett a Central Parkban, ami sajnos még nem volt annyira zöld, mint vártuk, de a tulipán- és díszfái már milliónyi tavaszias színben pompáztak.

















A kimerítő sétát a szokásos csokiba mártott eprem bezsebelése követte a Godivában, majd egy kis shoppingolás után elmentünk egy húsvéti koccintásra az Upstairs at Kimberley’s-be ami egy rooftop pár csodás kilátással az éjszakai fényárba bújó manhattani skyline-ra.





Húsvét hétfőnket a 'Downtown'-nak szenteltük, azaz egy bő hét órás gyalogtúrát csináltunk dél-Manhattanben, melynek utolsó kilométereit már kis híján négykézláb tettük meg. Első megállónk a City Hall Park volt, ahol a New York City Hall, a Municipal Building, Woolworth House és St. Paul's Chapel épületei találhatóak.







Innen tovább a Ground Zerohoz, a World Trade Center egykori helyére mentünk, ahol a 9/11 Tribute Center található, mely a terrortámadás áldozatainak állít csodás emléket .. 









Miután a hosszas sorban állásnak köszönhetően közel 2 óránk elment az emlékmű látogatásával, kicsit fel kellett pörgetnünk magunkat.. Így csak egy nagyon gyors - 'Jaj de szép'- 'Fotó' - 'Mehetünk tovább' - tempójú sétát tettünk a Duane Parkon keresztül a Battery Parkig, ami Manhattan legdélibb csücske szép kilátással a Liberty és Ellis Island-re. 
Ezt követően a Wall Street felé vettük az irányt, hogy Balut lefényképezzük az ezer kínai között pózolva a Wall Street bikájával, majd megnézzük a Stock Exchange és néhány egyéb híres pénzügyi intézmény épületét.. Biztos velem van a baj, de nekem nagy csalódás volt a financial district a túlontúl szűk, huzatos és kátyús utcáival...










Patrick Bateman munkahelyének meglátogatása után elsétáltunk egy picit napozni a tündéri South Street Seaport-hoz, mely pompás kilátást ad a Brooklyn Bridge-re és Brooklyn-ra. 




A kis láblógatást követően jött egy újabb kihívás, azaz valahogy fel kellett kerülnünk a légvonalban egyébként rendkívül közel elhelyezkedő Brooklyn Bridge-re. Mint az kiderült, a gyalogos feljáróhoz vissza kellett sétálnunk reggeli kiindulópontunkhoz, a City Hall Parkhoz, ami egy 20 perces kerülőt jelentett....Viszont miután egyenesbe kerültünk és fenn voltunk a világ 8. csodájaként számon tartott hídon, minden fáradtságunk elszállt és átadtuk magunkat az önfeledt gyönyörködésnek, ugyanis a híd minden várakozásunkat felülmúlta :)









Igen későn, 6-kor fejeztük be az aznapra tervezett programot, szembesülve a ténnyel, hogy mindjárt szomjan és éhen halunk, így nem maradt más hátra, mint az étteremlistánkról választani egyet a lehető legközelebb elhelyezkedő jó értékelésű éttermek közül, hogy egy méltó búcsúvacsit csapjunk.. Bár újfent sikerült legyalogolni a lábunkat mire megtaláltuk a Balthazar éttermet a Spring Street-en, életünk legjobb steak-je és citromtortája mindenért kárpótolt! Mindenkinek, aki NYC-ba tervez látogatni és szereti a francia konyhát, melegen ajánljuk a kis bisztrót :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése