Az immár lassan 4 hetes Lénával eléggé kemény napok állnak mögöttünk.
Őfelsége ismételten hasfájós (remélhetőleg nem kólikás) napokat élt meg.. Úgy döntött, csak 10 perceket eszik, de azt napi 20-szor és csak 30-40 perceket alszik egyhuzamban éjjel, amikből ordítva felkel, eszik és újabb 2 órán át ordít, hogy visszaaludjon. Apa-Anya olyan volt, mint két zombi a hétvégén, mert éppenhogy elaludtunk volna, Léna azonnal kelt és folytatta a sírást.. Hiába masszíroztuk, tettük hordozóba, kapta a gázcseppeket, szélcsövet, nem nagyon tudott megnyugodni és hosszabban visszaaludni. Napközben persze édesdeden horpasztott órákat és mi kezdtünk attól félni, hogy összekeveri a nappalokat az éjszakával. - persze lehet front volt, növekedési kiugrás vagy bármi egyéb amivel lehet magyarázni, hogy miért nem alszik a gyerek, de a végeredmény ugyanaz - egy nyűgös és kialvatlan kislány és két idegbeteg szülő, főleg anya, mert apa még sziklaként próbál belém is lelket önteni miután Lénát sikerült lenyugtatnia.
Anya tegnap kiolvasta a 1000000000. babanevelési könyvet, és ebben arról olvasott, hogy a szoros pólyázás segíti a babákat a jobb alvásban és meggátolja, hogy a Moro reflex-re felkeljen a kicsi, ami nálunk rendszeres probléma. Ezért sem pólyáztunk eddig, mert Léna mindent azonnal lekaratéz magáról és azt hittük, nem lenne ez jó neki. Egész délután készültünk a Léna elleni 'merényletre' és gyakoroltuk a pólyázást.. nem is akármilyet, egy houdini biztosat, ami ugyan elég drasztikusan néz ki és a szívünk szakadt meg, hogy erre vetemedünk, de mindenhol azt olvastuk, hogy jó neki. Szóval este fél 9-kor jött a merénylet. Léna egész nyugis volt a masszázs után, majd peluscsere és jött a bugyoláló akció. Nagyon ráncolta a szemöldökét és csúnyán nézett, hogy miért is kötjük le a kezét, amivel éjjel-nappal varázsolna, ha tehetné, de mi próbáltuk kerülni a tekintetét és jó alaposan bebugyoláltuk duplán, hogy ne tudjon mozdulni a keze.
Picit ellenkezett, de mivel éhes volt, inkább jött enni, és gyorsan el is aludt és így maradt 6,5 órát!!!! Hajnalban mikor kelt hammázni, teljesen nyugodt volt és elfogadta, hogy be van kötve, mint valami bolond egy kényszerzubbonyba, így evés után ismét szépen visszaaludt. Figyeltük sokszor, hogy hogy alszik a cuccban és valóban úgy tűnt, hogy a kezeinek a lekötése segít abban, hogy ne keltse fel saját magát a reflex-szerű rángatózásaival. Sokkal nyugodtabban és halkabban aludt, de a lábát tudta szépen mozgatni, így szépen eregetett nekünk hajnalban párat :D
A múlt csütörtöki mérésen már ismét lenyűgöztük a védőnőt, ugyanis 4,5 kg-sak voltunk, így 2,5 hét alatt 700 grammot pakoltunk magunkra, ami egész szép eredmény.. Ma jön megint Lucie csekkolni, hogy mennyit nőttünk a hétvégén, reméljük most is piros pontot kapunk a hasfájás ellenére. :)
Ma nagy nap lesz Léna életében, találkozni fog először Edit mamival, aki pár napra kiugrik most hozzánk és jövő héten is visszatér pár napra, hogy segítsen a magukat eleinte baromi biztosnak képzelő 'megy a babázás egyedül is' szülőknek. Utána rögtön jön a váltás szerencsére és Erzsi mami lesz itt velünk majdnem két hetet, szóval egy biztos, Léna hátát nem fogja szétnyomni az ágy, mert minden ébren töltött percét kézben fogja tölteni :D
 |
| Léna hobbi: esti fektetés előtt kidőlni a kanapén :D |
 |
| Borzasztóan élvezzük a fenékrázást |
 |
| Léna annyira ordított és protestált az alvás ellen hogy anya úgy döntött kiviszi a hordozóban sétálni és elaltatni |
 |
| Kis hámló buksi kajakómában |
 |
| A kedvenc alvóhely |
 |
| Azok a nagyon húsos kezek :D |
 |
| Kettes számú fenékrázó - a szürke állvány érdekli az egészből a legjobban :D |
 |
| Fontos megbeszélésen a vizilóval |
 |
| A kényszerzubbony :D :D :D |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése