6 hónapos státusz

Enyhe késéssel de újra itt egy 'szöveges' blogbejegyzés Lencsóbékánk fél éves státuszáról. 

70 centiméterünkhöz immár 8.9 kg párosul. Méreteinket tekintve enyhén szólva nagyok vagyunk és a Gauss-görbe legtetején (súlyban) vagy enyhén azon kívül (hosszban) vagyunk. Persze aggodalomra semmi ok, hiszen torony szülőkként nem meglepő, hogy nem egy kis hobbitunk van . :)

Ha már növekedésről beszélünk, jelentem, hajszálaink továbbra is csak elszórtan, Gorbacsov-styleban akadnak. Míg egyik mami azt reméli, hogy apa haját, a másik meg azt, hogy anya haját öröklöm, apa-anya  csak azt reméli, hogy egyszer lesz majd hajam :D
Hajacskánkkal ellentétben fogacskáink viszont enyhén sokan vannak. Ugye négy hónaposan növesztettük nagy küzdelmek árán egyszerre a két alsó középső fogacskánkat. Na mármost, 25 hetesen és 2 naposan egyszer csak anya észre vette, hogy kinőtt a felső jobb elsőnk, valamint a többi fog helyén is duzzanatot és fehérséget látott.. Egy héttel később a 6 hónapos kontrollunkon már 5 fogunk volt kibukkanva és ha jól számoltuk a doktor nénivel, további 2-3 szintén hajszálnyira állt a kibújástól.. Ez elég gyors, hiszen 6-8 hónap között szoktak átlagosan az első fogacskák kibújni, de ami még meglepőbb az az, hogy a hátsó őrlőknél is be van duzzadva az ínyünk, pedig az 18 hónap után szokott érkezni..Nem tudjuk mi okozza ezt a gyors fogzást, de lekopogjuk, az első 2 fogacskával járó küzdelmek távolról sem ismétlődtek meg, és gyakorlatilag minden különösebb nyűgölődés nélkül fogzunk. Ami az egyetlen hátránya a korai fogzásnak az inkább a szoptatást érinti, ugyanis előszeretettel harapunk és teszteljük a kis tépő mozdulatokat a fogacskákkal, ami nem túl kellemes. (mielőtt jönne a komment, igen, szerencsére túlélem).

A testi fejlődésünk mellett a szellemi fejlődésünk is nagyon jól halad. Borzasztóan okos vagyok az abszolút elfogulaltlan szüleim szerint, rengeteget dumálok, mindent megfigyelek és legfőképpen, kiválóan tudom érvényesíteni az akaratomat. Páratlan érzékem van ahhoz, hogy már távolról ki tudjam szúrni ha anya ki akarna cselezni és az imádott körtém vagy egyéb gyümim helyett zöldséggel akarna mérgezni, és olyan szájlakatot teszek fel, amit semmivel sem lehet kinyitni.. Csukott szájjal sikítok addig amíg anya el nem viszi azt a rémséget a közelemből, és hiába higítja gyümivel, tejcivel vagy bármivel amit szeretek, ha már minimálisan is bepiszkítja a hammámat zöldséggel én inkább éhségsztrájkba fogok.. Ja, és kérem mi nem tejecske helyett, hanem azon felül eszünk csak gyümit. Továbbra is napi 4-5 alkalommal kérek tejet illetve napi egyszer tápszert, amit 3 hete kóstoltam meg először, hogy felkészüljek a bölcsis kosztra, és hát mit mondjak, határozottan kedvelem azt is, simán betolok 230-260 ml-t abból is egyhuzamban.
Az alvásban - elsősorban éjszaka - továbbra is csillagos ötöst kapok nap mint nap anyáéktól. Nem csak, hogy egyedül alszom el mindig az ágyamban Lilibelle-t ölelve, de éjjel 10,5-11 órát alszom egyhuzamban, majd egy rövidet hammázok és megyek vissza további 1,5-2 órát tentézni mielőtt elkezdeném a napot. A napközbeni alvásaim továbbra is elég kiszámíthatatlanok és még így 6 hónapos koromra sem tudtunk nagyon rutint vinni a napjaimba, hiszen hol 1,5-2 órát alszom délelőtt, hol 30-40 percet és ettől függően vagy két további rövidke vagy még egy hosszabb tente jön délután.. A lényeg, hogy azért valamennyit csak alszom és azt is egyedül teszem :)
Mozgásszervi fejlődésünk tekintetében kiváló finommotorikus készségek párosulnak egy kicsit lassabb nagy motoros mozgásfejlődéssel. Éppen 5 hónapos volt Pencsó, amikor először átfordult hátról hasra. Ezt a manővert azóta tökélyre feljesztette és gyakorlatilag 1 percet van el háton mielőtt indulna a hasára felfedezni. Hétfőn kezdtem el írni ezt a blogbejegyzést (bizony, általában napokig írom őket, mert két mondatonként megszakít a kisasszony), és akkor még azt írtam volna, hogy nem fordulunk vissza és nem is próbálkozunk vele.. na, tegnap reggel 2-szer visszafordultunk a játszószőnyegen hasról hátra, így azt is tudjuk már :) 
A napközbeni alvásaink jelentős hányadát is hason töltjük, mert az elalvás előtti Lilivel való dünnyögésben sokszor hasra fordulunk aztán úgy maradunk.  Szerencsére nem zavarja a hason alvás éjszakánként sem, így nem sír fel ha véletlenül átfordulna. Ami viszont kifejezetten zavarja az az, hogy szeret iránytűt játszani és közlekedni álmában az ágyban.. sokszor fordul keresztbe kilógatva a lábait, kezeit a kiságy rácsain, valamint néha felkerül valahogy az ágy tetejébe annyira, hogy nincs hely a tökfejének a matracon, szépen felkenődik az ágy fejrészébe, vagy fordítva, a lábának nincs helye és azt az égbe emelve alszik... A létező legnagyobb kiságyat vettük neki, de úgy tűnik ez sem elég ahhoz, hogy a kalandjárataiban ne zavarjuk meg. Szerencsére ezek a manőverek elsősorban nappal jelentenek problémát mivel éjjel hálózsákban alszik, ami meggátolja a kis csirkelábak beakadását. 
Az ágyon kívül azonban már nem megy annyira a közlekedés. Ott jelenleg csak iránytűként körözünk a szőnyegen körbe és csak úgy kaparintjuk meg a kéztávolságunkon kicsit kívül elhelyezkedő tárgyakat ha ordítunk anyának, hogy adja már oda. Kifejlesztettünk egy elég érdekes szabadesős-ejtőernyős testtartást mikor égbe emelt lábbal és kézzel várjuk, hogy haladjunk, de sajna már biztos, hogy nem vagyunk madarak, mert nem haladunk a repüléssel egy mm-t sem. Néha sikerül felhúzni a kis lábunkat kúszáshoz, de csak nagyon picit haladunk, és nem nagyon éreztünk még rá ennek a kúszásnak a lényegére. Ami fura az az, hogy az ágyban sokszor találjuk úgy, hogy nagy távolságokat tett meg, viszont fogalmunk sincs róla, hogy csinálta - minden bizonnyal álmában hatékonyabb.
A sikertelenség a kúszásban, valamint az ülésben, amiben aztán végképp elég ügyetlenek vagyunk - egyelőre -,  borzalmasan sérti az egónkat és nagyon sokat sírunk miatta, mert hát szeretnénk haladni, de legfőképpen ülnénk mi mindig ha valaki tartana minket a kezével :)
Hasonlóságunkat tekintve egyre többen képviselik azt a tábort, akik szerint inkább apára hasonlítok, mert a nem létező türelmemem, étvágyamon és a szemem színén kívül sok mást nem látnak bennem anyából.
Végezetül pedig zárjuk a bejegyzést a jelenlegi karrierkilátásaimmal.. Mivel nagyon nyugodt Buddha-testalkatú babának indultam, eleinte szumósként vagy Buddha-imitátornak képzeltek el anyuék.. Most, hogy lassan de biztosan kibontakozik személyiségem és egyre menőbbek a gesztusaim, anyuék vagy sztepptáncosként képzelnek el (Michael Flatley is megirigyelné a fürdetés előtti örömtáncaimat) vagy örökösen ellenzéki politikusnak  tartanak függetlenül a hatalmon lévő párttól, mert mindig hőbörgök a status quo ellen :) :)