Bindó a Lilatehenek Hazájában

Mindössze másfél hetes kimaradással újra itt vagyunk, hogy pár szóval és képpel megemlékezzünk idei első látogatónk, Bindó genfi kiruccanásáról.

Az eddigi összes vendégünkhöz hasonlóan Bindóval is nagyon kegyesen bánt kis városunk és a lehető legjobb színben tüntette fel magát az átlag 15 fokos napsütéses idővel és a végre non-stop működő Jet d’Eau-vel.

Miután a kis csapatunk összegyűlt péntek este szerény hajlékunkban, közös megegyezéssel nyakunkba vettük a várost, hogy egy lightos kis vacsorát csapjunk a belvárosban.. Újfent megbizonyosodhattunk a városban tomboló nyomorról, ugyanis hiába az 1000 étterem a 200ezer lakosra, foglalás nélkül esélyünk sem volt helyet kapni, így egy jó darabig csak kolbászoltunk a városban be-be térve minden jól kinéző étterembe abban reménykedve, hogy talán kapunk valahol egy asztalt.. Majdnem egy óra keresgélés után végül sikerült vacsorához jutnunk, és bár a svájci specialitások helyett csak pizzát kaptunk, egész kellemes kis esténk kerekedett.

Szombaton miután összeszedtük magunkat, elindultunk felfedezni az óvárost és a tópartot, na meg persze betértünk a jó öreg Ladurée-ba, hogy néhány macaronnal feltankoljunk. Egy bő három órás sétával sikerült is bejárni a város jelentős részét, így délután úgy döntöttünk, hogy egy pár órára átugrunk Franciaországba, a mindig csodás Annecybe, ami minden látogatónk kedvence volt eddig. Bindónál sem volt ez másként, ugyanis jó szokásához híven ismét lélegzetelállító volt a város.. Bár mi Baluval most voltunk ötödször Annecy-ben, egyre biztosabban érzem, hogy sosem fogjuk megunni a város szépségét és hangulatát. :)

Miután belakmároztunk a savoyai konyha remekének számító tartiflette-ből, visszatértünk Genfbe, hogy egy pár órás küzdelmet követően végül megsemmisítő győzelmet arassak az urakon Unoban :)

Vasárnap a másik, immár klasszikusnak számító program, a Broc-Gruyéres túra mellett döntöttünk, így elsőként is kifosztottuk készleteiből a Cailler csokimúzeumot, majd felmentünk a gruyéres-i várba, hogy  bejárjuk annak óvárosát és meglátogassuk a még mindig beteg Giger múzeumot, végül pedig betértünk a Sajtmúzeumba, hiszen mégsem engedhetjük vissza Bindót a ködös Albionba anélkül, hogy ne kóstolta volna meg a híres-neves svájci fondüt :)

Köszönjük Bindó a látogatást, reméljük hamarosan újra látunk :)