2016. szeptember 17., szombat

Bölcsis 7 hónapos :)

Kicsit eltűntünk az utóbbi hetekben, így kis késéssel posztolok pár képet a 7. hónapját múlt héten betöltött Csibiről. Eltűnésünk elsődleges oka az, hogy anya elkezdett dolgozni, így a lényegesen lecsökkent együtt töltött családi percek még értékesebbé váltak, és nem akartuk azokat netezésre pazarolni. Másrészt ahogy az várható volt, kis bölcsis csibénk nem sokkal a közösségbe kerülést követően lebetegedett, így a 7. hónapfordulóját lázasan, náthásan, fülgyuszisan és pocakvírusosan töltötte.. 
Múlt péntek éjjel keserves sírásra keltünk, amivel meglepett minket, mert nem szokott éjjel kelni. Rögtön láttuk, hogy nincs jól és megmértük a lázát, ami 39,5 volt. Adtunk neki lázcsillapítót és próbáltuk elaltatni, de nagyon sírt egyedül, velünk akart lenni, így átvittük magunk közé, ahol egy pillanat alatt megnyugodott és ugyan sokáig forgolódott, de végül visszaaludt. Még jó párszor felkelt a család az éjszaka folyamán, mert Lénus maratoni iránytűzéseket nyomatott az ágyban, és mert láthatóan nem volt jól és nem tudta hova tenni magában a rosszullétet :) A hétvége során alig aludt(unk) és napról napra egyre rosszabbul lett: csak addig nem volt láza amíg hatott a gyógyszer, ömlött a nózija, köhögött, és az a kevés amit evett azonnal kijött rajta.. Vasárnap este elvittük az ügyeletre, mert egész nap minden visszajött retúr jeggyel és nagyon gyenge volt.. A kórházban adtak valami hányáscsillapítót és gyógyszert kiszáradás ellen, valamint kaptunk antibiotikumot a fülére .. Mire este hazaértünk már annyira szét volt csúszva a gyerek, hogy beájult az ágyába és szerencsére majdnem teljesen átaludta az éjszakát. 
Hétfőn-kedden fokozatosan javulni kezdett az állapota és szerencsére gyakorlatilag non-stop aludt, így minden ébredésnél egyre jobban és jobban lett. Szerdán már nem volt láza, így bár még távolról sem volt teljesen felgyógyulva, bevittük a bölcsibe és abban maradtunk a nénikkel, hogy ha elkezdene felfelé menni a láza, telefonálnak. Szerencsére nem érkezett hívás és jól elvolt odabenn, így mindenki vissza tudott térni a rendes hétköznapi rutinjához és ágyához.. Még mindig náthás és gyengébb a megszokottnál, de napról napra egyre jobban van. 
Nagyon rossz volt betegen és gyengén látni a mi kis manóvári manónkat.. szombat éjjel úgy aludt, hogy hol apa, hol anya kezét fogta. Jó párszor arra keltünk, hogy ő nem is alszik, csak néma csendben fekszik mellettünk és néz minket. :( Nincs szomorúbb dolog egy beteg baba látványánál, de hát sajna még csak most kezdtük a bölcsit és mindenki azt mondja, hogy az első év közösségben az betegeskedésről szól amíg meg nem erősödik kellőképpen az immunrendszere, úgyhogy még jó pár göthös nap vár ránk. :(
A betegségtől eltekintve minden ok felénk, Léna nagyon szereti a bölcsit, jókat játszik a nevelőkkel és a többi gyereket is sokat figyeli. Enni továbbra sem hajlandó zöldséget, de a bölcsis nénik kitartóak, minden nap próbálkoznak.. Az eddigi rekord az tegnap dőlt meg, amikor is 4 kanál répát fogyasztott el :D :D Próbálkozunk már a csőrös pohárral is.. Egyszer már egész jól ivott belőle, de legfőképpen arra használja a poharat, hogy jó messzire hajítsa. 
A mászás továbbra sem megy, viszont profin tolatunk hátrafelé és úgy közlekedünk a lakásban. Ülni néha már egész jól sikerül, de amint valami eltereli a figyelmünket, hatalmasakat borulunk :)




























Beteg Csibi a kórházban








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése