Két hét hallgatás után, melynek során megjártuk Provence levendulaföldjeit és vendégül láttuk Balu szüleit, hogy meglátogassuk a jó öreg Montreux Riviérát, a lavaux-i borvidéket, Lausanne-t, na meg a jó öreg Gruyére-t, ismét itt vagyok, hogy végre feltegyem a maradék képet Párizsról :)
A negyedik és ötödik napunk Párizsban a Roland Garros jegyében telt, ahol tavallyal ellentétben idén nem áztunk el egyik meccsen sem, és nem kerültük el még Federert sem. (igaz nyerni nem láttuk, de a meccs elég izgalmas volt, úgyhogy az élmény mindenképpen felejthetetlen marad).
Senkit sem büntetnék a meccsek kielemzésével, mert továbbra sem értek a teniszhez, így maradnak a képek..
A hosszú meccsek után esténként Párizs kulináris élvezeteinek hódoltunk... Vasárnap este egy Michelin csillagos konyhájú, de erősen WC-szagú éttermet találtunk viszonylag közel a hotelünkhöz, ahol a kellemetlen illatok ellenére fejedelmi steak-et ettünk.
Hétfőn végre rászántuk magunkat arra, hogy az Eiffel torony közelébe töltsük az estét, mert annak ellenére, hogy már többször megfordultunk a városban, az éjszakai fényárban tündöklő vasóriásról eddig mindig lemaradtunk. Egy tündéri kis bisztróban ettünk pisztrángot és citromsorbet-t, majd a sötét beállta után kisétáltunk a torony lábához és ismét meggyőződtünk arról, hogy Párizs a világ egyik legcsodálatosabb városa :)
Utolsó napunkon a Latin-negyedben és a Luxembourg-kertben sétálgattunk, majd ellátogattunk a Saint Sulpice Székesegyházba, majd búcsúebédeltünk egy Vintage étteremben mielőtt ismét fájdalmas (de természetesen távolról sem örök) búcsút intettünk volna kedvenc városunknak. Drága Párizs, legkésőbb jövőre, ugyanekkor újra itt leszünk :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése