Phuket

Kedves követőink! Szégyenszemre jól eltűntünk az elmúlt pár hétben, amire semmi mentségünk nincs a rengeteg melón és túlórán kívül, ami után már nem voltunk képesek gépközelbe kerülni idehaza...

Szóval adós vagyok egy már bőven nem aktuális thaiföldi élménybeszámolóval, valamint azzal, hogy röviden leírjam mi mindennel töltöttük azt a minimális szabadidőt ami mostanság kijutott nekünk :)

Kronologikusan haladva kezdjük azzal ami már csak történelem, és amiből ennyi munka/stressz után a legkellemesebb erőt meríteni, mégpedig Phuket-tel :)

Rövidke 1,5 órás repülőúttal az ultramodern Szingapúrból eljutottunk az elsőként szuper-retardáltnak tűnő Phuket szigetére, ahol az enyhén szotos reptéren már azonnal ketten le akartak minket gombolni, dupla áron transzfert javasolva ... Bizony erre előre felkészítettek minket erre, és valóban, a thaiföldi napjaink elengedhetetlen része volt a folyamatos figyelem, hiszen minden nyugatról érkező fehér embert a thaiok összekevernek egy bankautomatával és ennek megfelelően ott gombolják le, ahol csak tudják... na de nem minket, mert mi 1-2 alkalom kivételével egész szemfülesek voltunk.

Szóval miután sikerült lealkudnunk a taxit, elindultunk Kamala Beach-re, ahol a hotelünk volt.. Bár már postoltam anno képeket róla, azért még itt is leírom, hogy szerencsénkre fantasztikus helyen, egy elég szép kilátással rendelkező szállást sikerült foglalnunk, és bár Balu ágált eleinte a foglalás ellen, végül ő is imádta a tengerre néző teraszunkon megbúvó pezsgőfürdőnket.
A megérkezésünkkor választhattunk négyféle illataroma közül és a kiválasztott illattú aromaolajat tették ottlétünk minden napján a szobánk párologtatójába, így mindig finom illat volt.. Kissé túlzás volt, de minden este bekopogtak hozzánk, hogy adjanak egy szál virágot és egy 'jó éjszakát' üdvözlőkártyát.. (nem tudom, én csak ezért nem téptem volna le ezeket a szép virágokat .. de legfőképpen erre nem alkalmaznék külön embert.. Ahogy elnéztem, inkább a takarítószemélyzetet kéne bővíteniük vagy motiválniuk jobban, mert hát hiába volt szép a hotel, a takarítás elég 'thai' volt... 2 perc alatt végeztek mindig és az eredmény olyan is volt :) )
 

 

Miután lecuccoltunk majd elfogyasztottuk az első koktélokat és pad thai tésztákat - ki sok chilivel (én), ki minden erős fűszer nélkül (Balu), - gyorsan befoglaltuk az első kirándulásunkat másnapra a Phang Nga öbölbe. 

A 400 négyzetkilométeres természetvédelmi terület szépségét az akár 350 méteres magasra kiemelkedő mészkősziklák adják. A több mint negyven szirt belsejében keskeny csatornák és víz alatti barlangok vannak, amik közül kettőbe mi is ellátogattunk.. 
A tavaly csúfosan végződött MR vizsgálatom óta még inkább klausztrofóbiás vagyok, így amikor a kis kajakunkkal elértük a barlang bejáratát és a vezetőnk szólt, hogy akkor most feküdjünk szépen hátra teljesen, jól magunk mellé húzva a kezeinket, akkor eléggé megijedtem és kis híján visszaúsztam a hajónkhoz.. Szerencsére Balu rábeszélt arra, hogy maradjak és végig fogta a kezem, amíg a 80 méteres barlangon csukott szemmel átjutottunk, hogy beérjünk a belső öbölbe, aminek látványa mindenért kárpótolt :)

 

A második barlang már nem volt olyan félelmetes, mert nem kellett annyira hátradőlnünk, hogy beférjünk, viszont az ottani öböl még az előzőnél is fergetegesebb volt.

A barlangászások után következett az öböl fő látványosságának, a James Bond-szigetnek a meglátogatása, ami az 1974-es Aranypisztolyos férfi című Bond-filmnek szolgált forgatási helyszínéül...Hát mit mondjak, én is el tudtam volna ott forgatni pár hónapig, mert meseszép a sziget és a környéke, a víz tiszta és selymesen meleg, a thai konyhával pedig egyszerűen nem lehetett betelni (persze Apu Pálinkájával mostam minden este fogat fertőtlenítés gyanánt) .

Következő napunkon jött nyaralásunk egyik csúcsa, az 1 órás dzsungeltúra elefántháton Balu két török barátja és azok feleségei társaságában. Nem állítanám, hogy nem volt néhányszor halálfélelmem 'kis' idegenvezetőnk hátán, aki mindenhol ment, csak ott nem, ahol kellett volna mennie, hiába verte a vezető kalapáccsal (!) a fejét, hogy a helyes ösvényre terelje... A mi fáncsink az mindenhol megállt, csapkodott és rosszalkodott, és ez 30 fokos lejtőkön annyira nem volt kellemes, de egyszerűen annyira cuki állat az elefánt, hogy nem lehetett neki ellenállni...Félúton a vezetőnk leszállt és már csak ketten maradtunk a nyeregben Baluval, aki nagyon bátor módon bevállalta a vezető szerepet miközben én nem győztem kapaszkodni  abba amibe csak tudtam :) 
Felejthetetlen élmény volt - túrázni a dzsungelben elefántháton mindenképpen olyan dolog, amit egyszer mindenkinek ki kell próbálnia :)

A Safariról hazafele úton tettünk egy gyors kitérőt a sziget leghíresebb templomához, a Wat Chalonghoz, majd farkaséhesen estünk be a hotelbe, hogy aztán naplementében gyönyörködve elfogyasszuk vacsinkat, ami, mint minden thai étel, fantasztikus volt :)

Másnap otthon maradtunk lebzselni a hotelben élvezve annak medencéit, koktéljait, na meg persze a jó pár órás monszunt, ami a fejünkre zúdult a nap közepén. 

Este elmentünk a világhírű Siam Niramit-ba, ami valami tragikusan gyenge színvonalú thai kultur-program.. A komplexumban először is autentikus thai falukat lehet megnézni valamint kiismerni az ősi mesterségeket (ez még érdekes volt), aztán itt is lehet elefántra ülni, thai boxot nézni és egyéb nevezetes thai dolgokat kipróbálni. Egy svédasztalos vacsora után, ahol 100000000 orosz mindent felevett, amit csak látott, jött a mélypont, a show.. Balu végigaludta a nagy részét, mert nagyon vontatott volt.. Én próbáltam ébren maradni, de sajna élvezni már nem tudtam.. Sokak szerint fantasztikus és látványo, de sajnos minket nem győzött meg, annak ellenére, hogy bizonyára rengeteg munka és energia volt színpadra vinni a műsort... :)

Vasárnap párterápiát tartottunk, melyre mindketten hoztunk 1-1 programot a másiknak.. Először is én a nászutasoknak szánt Lovebirds programra vittem Bogyót, ami egy 4 órás wellness programot jelentett édes kettesben.. Egy 15 perces gőzfürdő után, egy páros lábmasszázs következett, amit egy 60 perces tuti-fruttis testradírozás követett...Miután lemostuk a bőrradírt, egy virágszirmokkal kirakott tejjel feltöltött kádban pezsgő-fürdőztünk dinnyés koktél mellett 30 percig, majd jött a csúcs, az étlapról kiválasztott 60 perces masszázs.. Mivel én szénné égtem a hajókiránduláson, csak nagyon gyengéd masszázst tudtam kérni, de így is egyszerűen tökéletes volt... Balu thai masszázst kért és ő is maximálisan elégedett volt a választásával. :) A csomag utolsó része egy 60 perces arcmasszázs és kezelés volt.. Hát, rég voltunk már ilyen frissek és kipihentek, mint azután ... ja, és a bőrünk olyan puha volt, mint egy babapopsi (persze csak Pampers mellett :) )

Az esti romantikáról Balu gondoskodott, aki elvitt a hotel legfelső szintjén lévő Plum étterembe, ami miatt választottuk a hotelünket elsősorban, hiszen állítólag a Plum Phuket egyik legromantikusabb helye.. Szerencsére még első napunkon foglaltunk asztalt az étterembe, így volt helyünk ott, ahol ülni akartunk és bár az étel annyira nem volt elképesztő, a kilátás és a hangulat csodálatos volt. (Köszi Balu :) ).

Utolsó napunkon először is lesétáltunk a hoteltől 10 perces sétára elhelyezkedő Kamala Beach-re, hogy lubickoljunk még egyet a finom tengerben és lógassuk a lábunkat egy pár óra erejéig a strandon. 

 

Este aztán beutaztunk Patongba, hogy búcsúesténket ott töltsük... Nagyon nagy hiba volt! Ugyan csak 5 órát kellett volna elütnünk a városban, hogy a hoteltranszfer visszavigyen minket, de egyszerűen nem bírtuk kivárni azt a pár órát.. Mindenhol részeg oroszok és angolok, ping-pong show-ra berángatni akaró gyanús alakok, ladyboyok és prostituáltak, kaméleonokat és leguánokat az emberekre rakó és majd ezért pénzt követelő tengericigányok és egyéb fajzatok árasztják el a várost, ahol Thaiföldhöz képest csillagászati áron lehet minősíthetetlen szolgáltatásokhoz jutni.. Mielőtt bárkit elrettentenék a helytől Patong mentségére legyen, hogy tökéletes hely szingli fiúbandáknak vagy leánybúcsúra, de pároknak vagy családoknak nem ideális választás.. 
Miután 30 perc alatt sikerült átjutnunk az úton a parti sétányra (nincs zebra, ezer az autó és nem engedik el a gyalogosokat).. egy kicsit sétáltunk a strandon, majd egy ír pubban elköltött vacsi után taxiba szálltunk és visszamentünk a Patongtól 15 percre elhelyezkedő Kamalaba, ami maga a nyugalom szigete a zsúfolt nagyvároshoz képest... legalábbis nekünk.
Összefoglalva, Phuket egy csodálatos természeti adottságokkal rendelkező édeni sziget, és bár a valódi Paradicsomba, a Maya Beachre végül nem jutottunk el, mindenképpen gyönyörű napokat töltöttünk itt... A visszatérés terve azonban kétséges, mert minden szépsége ellenére Phuket igazi tömegnyomor és minden a turisták legombolásáról szól :)
Most, hogy Phuketet kiveséztem, gyorsan irány a tente, mert holnap hosszú nap elébe nézünk, ugyanis 900 km vár ránk Schladmingba, ahol nagy családi karácsony lesz. :)
Hamarosan visszatérünk Bangkokkal, a genfi Cirque du Soleil értékelésével, no meg a svájci karácsonyi készülődésünk élményeivel, ami újfent Annecy-t és Montreux-t jelentette amik újfent nem okoztak csalódást :)
Kellemes Hétvégét Mindenkinek! :)